Mikor a nappalok hidegek,
És az összes kártyádat bedobtad.
És minden szentet körülöttünk,
Aranyból emeltek .
Mikor az összes álmod elbukott,
És azok, akiket dicsőítünk.
Mind közül a legrosszabbak,
És a vér is megáll benned.
El akarom rejteni az valóságot,
Biztonságban akarlak tudni.
De a fenevaddal bennem,
Nincs olyan hely, ahová bújhatnánk.
Nem számít, mit nemzünk,
Mindannyiunkat a kapzsiság vezérel.
És ez az én királyságom, gyere,
És ez az én királyságom, gyere !
Mikor érzed a belőlem áradó meleget,
Nézz a szemembe.
Itt rejtőznek a démonaim,
Itt rejtőznek a démonaim.
Ne gyere közelebb,
Sötét van idebent.
Itt rejtőznek a démonaim,
Itt rejtőznek a démonaim.
Az előadás végén,
A függönyök összehúzásával,.
Mikor a fények kialudtak,
Az összes bűnös csúszik-mászik.
Szóval megássák a sírodat,
És mikor az álarcos bál eljön,
A szemedre vetik,
Az összes hibádat.
Nem akarlak cserbenhagyni,
De én a pokolhoz tartozom.
Bár mindez érted van,
Nem akarom elrejteni az igazságot.
Nem számít, mit nemzünk,
Mindannyiunkat a kapzsiság vezérel.
És ez az én királyságom, gyere,
És ez az én királyságom, gyere !
Mikor érzed a belőlem áradó meleget,
Nézz a szemembe.
Itt rejtőznek a démonaim,
Itt rejtőznek a démonaim.
Ne gyere közelebb,
Sötét van idebent.
Itt rejtőznek a démonaim,
Itt rejtőznek a démonaim.
Azt mondják, hogy te alakítod a jövőt,
Én azt mondom, a sorsunk irányít.
A lelkembe van szőve,
El kell hogy engedjelek.
A szemeid olyan fényesen ragyognak,
Meg akarom őrizni ezt a fényt.
Most már nem menekülhetek,
Hacsak meg nem mutatod, hogy hogyan.
Mikor érzed a belőlem áradó meleget,
Nézz a szemembe.
Itt rejtőznek a démonaim,
Itt rejtőznek a démonaim.
Ne gyere közelebb,
Sötét van idebent.
Itt rejtőznek a démonaim,
Itt rejtőznek a démonaim.