(Mivel vádolsz?)
Miért merészeled kiszabni rám a te értékrended?
És fenyegetni (Mivel vádolsz?)
Milyen jogon foglalkozol ítélkezéssel?
Megfélemlítéssel (Mivel vádolsz te?)
Vádak, amiket imádsz ismételni,
Nem állják meg a helyüket, de sebeket ejtenek
Mert gonosz vagy
Hogy lehet, hogy ennyire tessen neked szenvedést látni? (Vádolsz)
És mióta érdekelnek téged a többiek?
És hogy mit mondanak majd (Mivel vádolsz?)
Kinek hitted te magad, hogy itt sértegess
És leleplezz (Mivel vádolsz?)
Célzások, amiket nem tervezek megengedni
Együttérzés nélkül, és gyökerestül tépem ki
Mert ennek ez a rendje
Fel se merüljön benned, hogy ennek így lesz vége (vádolsz)
Ez csak a te véleményed, nem az igazság
És nem az én bűnöm, hogy semmi nem megy neked jól
Nem tartozom neked magyarázattal, nem is fogok magyarázkodni
Egy lépést sem hátrálok!
Magamért teszem majd, hogy bebizonyítsam,
Hogy boldognak lenni is lehetőség
Mert megtagadom tőled, hogy az az áldozat legyek, aki sosem voltam,
Soha nem értettem vele egyet és be is fogom neked bizonyítani,
Hogy hazugságok nélkül a világod összedől, mint a kártyavár
És hogy ez a tűz, ami mindig az oldaladon jár,
Nem megy innen tovább és leég. (Mivel vádolsz?)
És hol láttad, hogy csak úgy lehet rágalmazni,
Anélkül, hogy fontos lenne bárkinek is (Mivel vádolsz?)
Melyik pillanatban döntötted el megmérgezni
A valóságot (Mivel vádolsz te?)
Összeesküvések, amiket kitalálsz, mert miért ne,
Semmi más okból, csak összezavarni másokat,
Megkavarni az álló vizet
És tévedsz, ha azt hiszed, hogy elsüllyedek (Vádolsz)
Ez csak a te véleményed, nem az igazság
És nem az én bűnöm, hogy semmi nem megy neked jól
Nem tartozom neked magyarázattal, nem is fogok magyarázkodni
Egy lépést sem hátrálok!
Magamért teszem majd, hogy bebizonyítsam,
Hogy boldognak lenni is lehetőség
Mert megtagadom tőled, hogy az az áldozat legyek, aki sosem voltam,
Soha nem értettem vele egyet és be is fogom neked bizonyítani,
Hogy hazugságok nélkül a világod összedől, mint a kártyavár
És hogy ez a tűz, ami mindig az oldaladon jár,
Nem megy innen tovább és leég. (Mivel vádolsz?)
Azt hiszem nem értelek, nem tudom, hogy egyáltalan meg akarlak-e érteni
És újraélni a múltat, az őrültséget a hétköznapiságra cserélni,
Nem vagyok és nem is leszek az, aki az ürességbe taszított
Jobban szeretem inkább megvárni, míg magadtól ugrasz.
Nyerni, veszíteni, ez olyan viszonylagos (ez egy hiú ábránd)
Újra felfedezni a magányt,
Át akarom élni a Nagy Bumm elméletet
És újraélni a sötétséget
És eldönteni, hogy valaminek robbania kell
Magamért teszem majd, hogy bebizonyítsam,
Hogy boldognak lenni is lehetőség
Mert megtagadom tőled, hogy az az áldozat legyek, aki sosem voltam,
Soha nem értettem vele egyet és be is fogom neked bizonyítani,
Hogy hazugságok nélkül a világod összedől, mint a kártyavár
És hogy ez a tűz, ami mindig az oldaladon jár,
Nem megy innen tovább és leég.