Das Lied vom einsamen Mädchen [Hungarian translation]

Gyengéden megfogta játékát

Mielőtt összetörte

És vágyakozott

De nem tudta mire

Mert magányos volt

És a haja ragyogó szőke

És a szája oly vörös, mint a bor

És aki ebből a nedűből ivott

Soha többé nem lehetett boldog

De tavasszal valaki azt mondta:

"Te is érzel örömöt és bánatot"

És szakított neki rózsát, ezernyit

Ám a lány csak összetörte a szívét neki

Mert magányos volt

És a haja ragyogó szőke

És a szája oly vörös, mint a bor

Igen, senki nem tudott úgy csókolni

És mégis oly magányos lenni

Mi maradt az életéből?

Egy dal, mit senki sem énekelt

Szent Péter megváratta őt,

Két örökkévalóságon át

Mert magányos volt

És a haja ragyogó szőke

És a szíve hasonlít egy halott kőre

Aztán így szólította: "Szegény Gyermek, jöjj,

A magány többé nem gyötör!"