Egy kincset találtam,
És a Te nevedet viseli,
Olyan csodaszép és értékes
És a világ összes pénzével sem lehetne megfizetni.
Mellettem alszol el,
Egész éjjel megfigyelhetlek,
Nézem, ahogy alszol,
Hallgatom, ahogy lélegzel,
Amíg reggel fel nem ébredünk.
Megint sikerült neked,
Elállítottad a lélegzetem.
Amikor mellettem fekszel,
Akkor alig tudom elhinni,
Hogy egy olyasvalaki mint én,
Ilyen szépet mint te, megérdemelt.
Te vagy a Legjobb, ami valaha is velem történt.
Annyira jól esik, hogy te szeretsz engem.
Elfelejtem a világ többi részét,
Amikor velem vagy.
Te vagy a Legjobb, ami valaha is velem történt.
Annyira jól esik, hogy te szeretsz engem.
Túl kevésszer mondom el neked:
Annyira jó, hogy vagy!
A mosolyod függővé tesz,
Mintha nem is erről a Földről származna,
Akkor is, ha a közelséged méreg lenne,
Addig lennék melletted, amíg meg nem halok.
Az elhagyásod világokat törne össze,
És erre még csak nem is akarok gondolni.
Túl szép ez veled,
Ha mi kölcsönösen szerelmet adunk egymásnak.
Feltöltöm magam erővel,
Vidd a kétséget a szemeimből,
Mesélj nekem ezernyi hazugságot,
És én majd mind elhiszem neked.
Csak egy kétség marad,
Hogy én, egy olyat mint Te, megérdemeltem.
Ha az életem elbotlik is,
Te vagy a nyugalom és a menedék
Mert minden, amit nekem adsz
Egyszerűen határtalanul jól esik.
Ha tanácstalan vagyok,
Szünet nélküli utazás vagy,
Ezért fekszem én kis-nagy világom
Az óvó kezeidbe.