Dans ma rue [Hungarian translation]

Az öreg Montmarte egy sarkában lakom

Az apám minden este részegen jön haza

És hogy mind a négyen enni tudjunk

Szegény anyám mosogatni jár

Ha beteg vagyok, ott ülök az ablaknál

Nézem az embereket az utcán

Amikor lemegy a nap

Olyan dolgokat látok, amik félelemmel töltenek el

Az utcámban emberek sétálnak

Hallom, ahogy suttognak az éjszakában

S mikor egy régi dal álomba ringat

Hirtelen sikoltás ébreszt fel

Füttyentések, lépések

Utána csend, amitől összeszorul a szívem

Az utcámban árnyékok sétálnak

Én meg reszketek, és fázom és félek

Az apám azt mondta egy nap:"Lányom

Nem ülhetsz itt a végtelenségig

Semmire sem vagy jó a családnak

Keresd meg a magad kenyerét

A férfiak talán csinosnak találnak

Csak ki kell menned esténként

Sok olyan nő van, aki abból tartja el magát

Hogy sétál a járdán"

Az utcámban nők sétálnak

Hallom, ahogy dúdolnak az éjszakában

S mikor egy régi dal álomba ringat

Hirtelen sikoltás ébreszt fel

Füttyentések, lépések

Utána csend, amitől összeszorul a szívem

Az utcámban nők sétálnak

Én meg reszketek, és fázom és félek

Most pedig már hetek óta

Nincs sem lakásom sem pénzem

Nem tudom, a többiek hogy csinálják

De én nem találtam kuncsaftokat

A járókelőktől kéregetek

Egy falat kenyeret, egy kis melegséget

De nem sok bátorságom van

Most már én vagyok az, akitől félnek

Az utcámban sétálok minden nap

Hallják ahogy zokogok az éjszakában

Amikor a szél süvít egy dalt az égen

A jeges széltől megdermed az egész testem

Nem bírom ezt tovább, valójában azt várom

Hogy a Jóisten jöjjön értem

És magához hívjon hogy ott melegedjek mellette

Az utcámban angyalok vezetnek engem

És ez a rémálom örökre véget ér.