A sors előttünk hever,
Mint a Nap, mely felemelkedik,
A fény már túl régóta eltűnt
Szemeid elől,
De te sosem változol, sosem játszottad szereped,
És minden félelmet kitöröltél szívedből,
És próbáltál felejteni.
Szemeidben a fény folyamatosan fakul,
Az éjszaka egyre mélyebben hullik szívedre
Elrejtve az igazságot és összetörve azt,
A kedvesem egy táncos a sötétben.
Mindent láttál,
De nem bánod, ha megvakulsz,
Mindent láttál,
Az élet minden csodáját,
Rohanj a pasidhoz, ne rejtsd el sebeidet,
Rohanj a pasidhoz, engedd, hogy érezze szerelmedet,
Mielőtt túl késő lenne!
Szemeidben a fény folyamatosan fakul,
Az éjszaka egyre mélyebben hullik szívedre
Elrejtve az igazságot és összetörve azt,
A kedvesem egy táncos a sötétben.
Látványod haldoklik, de még mindig próbálod megmenteni a pasidat,
Folyamatosan hazudsz, de hamis illúzióid el fognak pusztulni,
Hallottad, ahogy hív, de elfordítottad arcodat, sosem játszottad szereped,
Hallottad énekelni, de eltáncoltál, akár egy hullócsillag.
Táncos a sötétben,
Táncos a sötétben,
Táncos a sötétben.