A lány azt mondja, nem bánik jól a szavakkal
De én még rosszabbul csinálom
Alig tudtam kinyögni, annyit
"Viccesen romantikus" és beleakadt a nyelvem
Lehúzott a szavak súlya
Túl dramatizáltam
A ma este olyan, "Ennél már nem lehet sokkal rosszabb"
Vagy "Senkinek sem kellene soha így éreznie magát"
Félig és a szívemmel már lent vagyok
És nem akarom elfelejteni
Hogyan csengett a hangod
Ezek a szavak maradtak csak nekem
Ezért leírom őket
Ezért neked szükséged van rájuk, hogy tovább menj
(Most D-Minorban folytatjuk)
(Refrén)
Táncolj, Táncolj
Már félidőben szét fogunk esni
Táncolj, Táncolj
És ezek az életek,
Amiket szeretsz irányítani
Táncolj, így szeretnék ők is
Ha tudnák, a szenvedés mennyire szeret engem
Te mindig befordulsz
Pont mielőtt rájössz
Felhajtod az utolsó hívásra
Végső menedék
De csak az első hiba és én...
Félig és a szívemmel már lent vagyok
És nem akarom elfelejteni
Hogyan csengett a hangod
Ezek a szavak maradtak csak nekem
Ezért leírom őket
Ezért neked szükséged van rájuk, hogy tovább menj
Miért nem mutatsz nekem
Egy kis gerincet
Amit az ő matracának tartogattál, Szerelmem?
(Refrén)
Miért nem mutatsz nekem
Egy kis gerincet
Amit az ő matracának tartogattál (matrac, matrac)
Én csak szimpátiát szeretnék
Abban a formában
Hogy ágyba bújsz velem
Táncolj, Táncolj
Már félidőben szét fogunk esni
Táncolj, Táncolj
És ezek az életek,
Amiket szeretsz irányítani
Táncolj
Így szeretnék ők is
(Így szeretnék)
Táncolj
Így szeretnék ők is
(Így szeretnék)
Táncolj így szeretnék ők is
Ha tudnák, a szenvedés mennyire szeret engem
Táncolj, Táncolj (x4)