Itt állunk, az elbűvölő esőben
Az öröm mint a fájdalom
Csodának érződik
Nem fordulhatsz vissza, meg vagy láncolva
Soha újra
Nem térhetsz vissza a cinikus világból
Ha úgy érzed, hiába szerettél
Miért nem éled újra a bűnös szerelmi afférjaidat
A meleg szellőben sírni fogsz
Újra és újra
Ez a bűnöző sorsa
A jó szándékok elvesztek a semmibe
Figyelemért vágyódtál
És egy bizonyos meghívás
Vezetett ide hozzám, ebbe a cinikus világba
Senki, csak én ezen a hideg helyen
Szeretni és szolgálni foglak, bűnöző
Ez a végső vigaszod
Most kapaszkodj belém ebben a cinikus világban