Csillagok aranya [Gold von den Sternen] lyrics

Egy ifjú herceg hajdan az öreg királlyal élt

Egy ősi vár lett otthonuk egy bűvös kertben

De, mert a vén király csalódott a világban

Magas falak közt bújt, és a sok kapu zárva volt

És szólt: "Fiam nincs a Földön pazarabb hely!"

De a herceg tudta mégis, hogy menni kell

Fénylő éjből, színarany égből

Csillagok szórják a csillagport, hogy megtaláld

Harc az élet, győz, aki téved

De bátran járja az útvesztőt

Míg kincsre váltja ő csillagporát

"Ha innen elmész, elbuksz - inti őt a király -

Akárcsak én, hát maradj itt, e bűvös kertben

Itt nyugton, bizton élsz, neked szolgál itt minden

Neked magas a fal, és a tölgykapu téged véd!"

Így győzködte őt az öreg érvekkel

De a herceg tudta mégis, hogy menni kell

Mert távol innen színarany minden

Hív a világ, sodor olthatatlan szenvedély

Harc az élet, élvezd és érezd

És kinccsé válik a csillagpor

Ha nem riaszt el téged száz veszély

Az szeret, aki az utadba nem áll

Az szeret, aki tudja, ha menni muszáj

Az szeret, aki majd elenged téged

Az szeret, aki könnyezve ért meg

Távol innen színarany minden

Csillagok hívnak, és messze űz a szenvedély

Harc az élet, győz, aki téved

De bátran járja az útvesztőt

Nosza, indulj csak el, hiszen rajtad a jel

S így nem riaszt téged el száz veszély

Nem riaszt száz veszély