Csillagbökös ég tetején,
Vándorol a gondolat,
Ökrök útján bandukolva,
Fütyülgetem nótámat.
A szekerek nyöszörögnek,
Tócsát vágva eldöcögnek,
És ha enged a kocsis,
Felülök jómagam is.
Szalmát gyűrök fejem alá,
Hanyatt fekve pihenek,
Csillagbökös ég tetején,
Az Úr csalt el engemet.
Behívott a kocsmájába,
Borral kínált literszámra,
Itatnak az angyalok,
Látják, hogy zsivány vagyok.
Hej! Ha elmesélném nektek,
Mennyi fele jártam én,
Oly sok mindent hoztam-vittem,
Tarisznyámnak fenekén.
Ingem ujját felgyürkőzöm,
Poharamat csurig töltöm,
Mert ha fenn a menny dalol,
Nótázik lenn a pokol.