Van, aki megy, és van, aki jön,
Aki rád nevet és elköszön,
De a végállomás én leszek, esküszöm.
Van, aki szebb, és van, aki jobb,
De olyan nincs, aki én vagyok.
Nyomodban maradok, jól tudod.
Nekem ítélt már a véletlen,
Nem menekülsz meg az életben,
Elér bárhol a csakazértis szerelem.
Kigúnyolhatsz és ellökhetsz,
Az Északi-sarkig is elszökhetsz,
Elér bárhol a csakazértis szerelem.
Ha kihúzod a telefonod,
Odafutok és bekopogok,
Ha a família letagad, csak mosolygok.
Belehalok és hazamegyek,
De ébredésed is én leszek,
Mert az ablakon otthagyok egy üzenetet.
Nekem ítélt már a véletlen,
Nem menekülsz meg az életben,
Elér bárhol a csakazértis szerelem.
Kigúnyolhatsz és ellökhetsz,
Az Északi-sarkig is elszökhetsz,
Elér bárhol a csakazértis szerelem.