Egy ideig minden rendben volt,
Egy ideje már tudtam mosolyogni,
Aztán tegnap este találkoztunk
és amikor megálltál köszönni
erősen megragadtad a kezem.
Minden jót kívántál, nem tudhattad
Hogy sírtam miattad,
utánad sírtam.
Akkor elköszöntél,
és magamra hagytál,
Elhagyatottan sírok, sírok, sírok, sírok...
Nehéz megérteni,
miként fakaszt könnyeket
kezednek érintése.
Azt hittem, túltettem magam rajtad
De az az igazság, valójában
még jobban szeretlek
mint korábban.
De drágám, mit tehetek
Mivel te nem szeretsz
én mindig az leszek aki
Sír miattad,
sír utánad.
Igen, most elmentél
és ettől a pillanattól kezdve
Sírni fogok, sírni, sírni, sírni
Igen, sírok, sírok utánad..