életünk tova gördül
peregnek pillanatok
válunk és visszatérünk
s utána ki érti mi volt
később , mint látod
csak rád gondolok
csak emberi melléfogások
keressük a boldogságot
de helyette néha eltévesztjük
a bánatot találjuk ott
megfognak az emlékek
a régi gondolatok
nem változom, ma is
csak magamat adhatom
az akkori érzés
jó lenne nagyon
a szív mögött ott áll a rideg büszkeség
a gőgös, hideg, kegyetlen érzés
fölöttük állok
ránk gondolok.
az élet fordulóit
uralnunk kell
ha a rossz vagy a jó minket
választ, ne kallódjunk el
és láss engem
kész csoda de itt vagyok
az ember az álmait
ne hagyja szerte foszlani
így velünk lesznek
az éjjeli álmok és a mesék hősei
életünk közös jövője
de vajon mi vár minket ezután
az élet gördül és gördül,
kinek milyen célhoz ér
igen, így igaz
mégis gondolok rád
az éjszaka most átlép a városon
megpróbálom tompítani, lassítani
ha a szívünk ütemet téveszt
vagy hánykolódunk mint hajó a vízen
mindenre emlékszem, minden a miénk marad
nem tudok
nem rád gondolni
csak rád gondolok
rád gondolok
fordította Gaál György István