Árnyékban voltam és te kitakartad a fényt
Két évig nem is tudtam, hogy a te hazugságodat éltem
Olyan tökéletesen tisztán fedted be minden nyomodat
Sosem beszéltél, csak azt mondtad, amit hallani akartam
Oh, sosem gondoltam volna, hogy valaha azt mondom:
"Menj, tűnj el az életemből, az ágyamból, az időmet vesztegeted.
Csak menj! Ezúttal biztos, nem vagyunk többé!
Vége a beszélgetésnek!"
Menj! Tűnj el! Menj, menj!
Tűnj el! Menj, menj!
Meg volt minden, meg volt mindened, aztán eldobtad az egészet
Próbáltam, de nem tudtalak magasabbra repíteni, mint a kokain
Belefáradtam abba, hogy próbálom megmenteni az életed
Csak te tudod!
Sosem gondoltam volna, hogy valaha azt mondom:
"Menj, tűnj el az életemből, az ágyamból, az időmet vesztegeted.
Csak menj! Ezúttal biztos, nem vagyunk többé!
Vége a beszélgetésnek!"
Menj! Tűnj el! Menj, menj!
Tűnj el! Menj, menj!
Ki az ágyamból, ki az életemből, az időmet vesztegeted
Ki az ágyamból, csináld, amit mondtam
Elvesztettem a fejem, az életem, az időmet vesztegetem
Ki a fejemből!
Próbáltalak megjavítani, próbáltam segíteni, próbáltam megérteni
De mindig ugyanide jutunk vissza
Elfogyott a remény, a kötélnek vége és halálra vagyok rémülve, hogyan végződik a történet
Sosem gondoltam volna, hogy valaha azt mondom:
"Menj, tűnj el az életemből, az ágyamból, az időmet vesztegeted.
Csak menj! Ezúttal biztos, nem vagyunk többé!
Vége a beszélgetésnek!"
Vége a beszélgetésnek!
Vége a beszélgetésnek!
Menj! Tűnj el! Menj, menj!
Tűnj el! Menj, menj!
Tűnj el! Menj, menj!
Tűnj el! Menj, menj!