Kettétörik a lelkem a keresésed közben
De te itt vagy
Ha már nem tudok veled érezni többé
Akkor kihez tartozom?
És ha ez a hosszótávú nyeremény
Hogy jutottunk el ide ilyen hamar?
Valami törékenyet szorítottam az öklömbe?
Összezúztalak?
És most egy padon ülök Coney Island-en
Azon elmélkedve, hogy hova ment a szerelmem
A gyors idők, az élénk fények, a körhinta
Bocsánat, hogy nem tettelek a fő poszteremmé (a magazinok közepén található kétoldalas poszter)
Újra és újra
Vesztve ismét meglepődés nélkül
Csalódások becsukják a szemed
És egyre hidegebb és hidegebb lesz
Amikor lemegy a nap
A kérdés ott lüktet a fejemben
Mi egy életnyi siker
Ha a szakadék szélélre löktelek
De te túl udvarias voltál, hogy elhagyj
Hiányzik a szélhámos
Aki becsábított a paradicsomba, aztán otthagyott?
Megbocsátasz a lelkemnek
Amkor már túl bölcs leszel, hogy megbízz bennem és túl öreg ahhoz, hogy érdekeljen?
Mert olyanok voltunk, mint a pláza az internet előtt
Ez volt az egyetlen hely, ahol lenni lehetett
A csíny, az ajándék külvárosi álmokat rejtett
Bocsánat, hogy nem nyertem neked egy gyűrűt a pénzbedobós játékgépből
Újra és újra
Vesztve ismét meglepődés nélkül
Csalódások becsukják a szemed
És egyre hidegebb és hidegebb lesz
Amikor lemegy a nap
Vártál-e rám a régi helyünkön
A fasornál
Az arany óra mellett
Felültettelek minden egyes nap?
Álltál-e a folyosón
Egy nagy tortával, boldog szülinapot
A legkékebb egeidet a legsötétebb szürkére festettem?
Egy világegyetemmel arrébb
És amikor belekerültem a balesetbe
A látvány, ami felvillant előttem a te arcod volt
De amikor felsétáltam a pódiumra, azt hiszem elfelejtettem mondani a neved
Most a padon ülök Coney Island-en azon elmélkedve, hogy hova ment a szerelmem
A gyors idők, az élénk fények, a körhinta
Bocsánat, hogy nem tettelek a fő poszteremmé
Újra és újra
Vesztve ismét meglepődés nélkül
Csalódások becsukják a szemed
És egyre hidegebb és hidegebb lesz
Amikor lemegy a nap
Amikor lemegy a nap
A látvány, ami felvillant előttem a te arcod volt
Amikor lemegy a nap
De azt hiszem elfelejtettem mondani a neved
Újra és újra
Bocsánat, hogy nem tettelek
Tettelek
Tettelek a fő poszteremmé