Gyere, csalj könnyeket egy özvegy szemébe
Borítsd be az éjszakát szerelmeddel
Az esőt megviselt arcomról szárítsd fel
Idd a bort, az én vörös, édes ízem
Gyere, takarj be magaddal
Az izgalomért
Míg el nem ragadsz
Gyere, vigasztalj meg magadban
Az ifjú szerelemnek
Értünk kétszer kell élnie
Értem, érted
Az idő elnyeli a szenvedély szépségét
Velem
Veled
Harcban a szerelmedért
(Ma éjjel minden álom valóra válik)
Nem a világ, hanem finom bájod
Csábítás az alvajáró országába
November májusba öltözött arcodon
Minket a szerelmet arató kezeiben tartva
Gyere, takarj be magaddal...