Egyszerűen megmondtad
Hajnali négykor a második nap
Milyen furcsa, hogy egyáltalán nem ismerlek.
Átesünk az utolsó búcsún
Még egy utolsó csók, aztán mész a gépedre
Pont, mikor estem volna
Mondtam magamnak, hogy ne ragaszkodjak
De a fejemben újrajátszom
Gyorsabban, mint a repülő ami elvitt téged
És ez az, amikor az érzés eljut a tudatomig
Nem akarlak így hiányolni
Gyere vissza... legyél itt, gyere vissza, legyél itt
Azt hiszem New Yorkban vagy ma
És nem akarom hogy így legyen rád szükségem
Gyere vissza... legyél itt, gyere vissza, legyél itt.
A finom kezdeti rohanás
Az érzés amit annyira jól ismersz
Anélkül, hogy bármit is tudnál.
És most, hogy le tudom ezt rakni
Ha tudtam volna amit most tudok
Akkor soha nem játszottam volna a nemtörődömet
Taxik és forgalmas városok
Amik sose fognak téged visszahozni hozzám
Nem tudok mit csinalni, csak azt kívánni, bárcsak elvittél volna magaddal
És ez az, amikor az érzés eljut a tudatomig
Nem akarlak így hiányolni
Gyere vissza... legyél itt, gyere vissza, legyél itt
Azt hiszem Londonban vagy ma
És nem akarom hogy így legyen rád szükségem
Gyere vissza... legyél itt, gyere vissza, legyél itt.
Ez a szerelembe esés legkegyetlenebb formája
Ez, mikor szerelmes vagyok beléd és te világokkal arrébb vagy
New York... Legyél itt
De Londonban vagy és összetörök
Mert ez nem igazságos, hogy nem vagy velem
És ez az, amikor az érzés eljut a tudatomig
Nem akarlak így hiányolni
Gyere vissza... legyél itt, gyere vissza, legyél itt
Azt hiszem New Yorkban vagy ma
És nem akarom hogy így legyen rád szükségem
Gyere vissza... legyél itt, gyere vissza, legyél itt.
Nem akarlak így hiányolni
Gyere vissza... legyél itt
Gyere vissza, legyél itt