Azt gondolod tudatlan vad vagyok
És te már annyi helyen jártál
Lehet hogy így is van
De még mindig nem látom
Ha a vad én vagyok
Hogy lehet hogy annyi minden nem tudsz még?
Nem tudsz még...
Azt hiszed birtokolhatsz mindent ahova lépsz
A föld halott dolog számodra, csupán igény
De én ismerem minden kövét, fáját, és lényét
Annak életét, lelkét, nevét
Azt hiszed csak az az ember ember
Aki úgy néz ki és úgy gondolkodik mint te
De ha egy idegen lábnyomába lépsz
Olyan dolgokat fogsz megtanulni miket sosem érthettél
Hallottál már farkast sírni a hold kék búzamezején
Kérdezted már a hiúzt miért vigyorog?
Tudsz énekelni a hegyek összes hangján?
Tudsz festeni a szél minden színén?
Tudsz festeni a szél minden színén?
Gyere fusd végig a fenyőerdő rejtett ösvényeit
Gyere kóstold meg a föld napraforgó szemeit
Gyere éld át a gazdagságot körülötted
Egyszer sem gondolva arra mi mennyit ér
A vihar és a folyó a testvéreim
Barátom a vidra és a gém
Mindannyian kapcsolódunk egymáshoz
Egy kört alkotunk mi véget nem ér
Milyen magasra nő a szikimórfa?
Ha kivágod sosem tudod meg
Sosem hallasz farkast sírni a hold kék búzamezején
Nem számít hogy bőrünk színe réz avagy fehér
Énekelnünk kell a hegyek összes hangján
Festenünk kell a szél minden színén
Birtokolhatod a Földet és
A föld mindene tiéd
Ha meg tudod festeni a szél minden szinét