Coins in a Fountain [Hungarian translation]

Sötét a félelem, de a szerelmem lámpás

Úgy világít, mint pénzérmék a szökőkútban

A remény egy hegy tetején ülő fa,

Amely alatt nem nő fű.

Van erre egy szomorú tenger, de az én szerelmem egy sziget

Vad és szabad, mint a hegyek és a felföld

Ez a szellő hoz vissza a szárazföldre

Ahol a virágok nőnek.

A szerelem születő gyermek...

A szerelem az utolsó egyszarvú...

A szerelem az egyetlen dal, amelyet énekelek.

Hát... a gyűlölet méreg, a szerelem gyógyír

Mintha a legédesebb dallamokat énekelnéd

A remény a kísértet emlékeid legmélyén

Erősebb, mint tíz magamfajta, a félelem az ellenség.

A sötétben úgy kúszik, mint egy cápa

Végig a leghidegebb tengeren, annak legmélyén,

A remény a dobbanás a legvénebb szívben

Kéz a kézben, szerelem egy csillagban.

A szerelem a legsötétebb

éjszakán születő tábortűz

És a szerelem az egyetlen dal, amelyet énekelek

És a szerelem a legigazabb a szavak közt

A szerelem az utolsó téli madár

És a szerelem az egyetlen dal, amelyet énekelek

Ó, addig énekelek

Amíg már nem bírok tovább

Ó, és addig énekelek

Amíg belefájdul a torkom.