A fény kihuny, nincs menekvés
Ár, mellyel szemben nincs esély
Térdre kényszerített ím
Ó, így és így könyörgöm én, mondom
Kimondatlan dolgok és
Alma a fejről zuhan még, és egy
Gond amely névtelen
Tigrist lát épp a szemem, mondom
Te vagy
Te vagy
Zavarom odébb nem áll
Zörgő órák szűk falaknál
Visszajönnék, hogy otthont láss
Fájlalom rólam nem tudsz mást, mondom
Gyere, tengerem vár
Átkozott a tudástár,
Talán gyógyír lehetnék?
Vagy inkább a betegség? mondom
Te vagy, te vagy, te vagy
Te vagy, te vagy, te vagy
Nem számít semmi más
Ó, nem számít semmi más
Nem számít semmi más
Te vagy
Te vagy
4x
Otthont, otthont te adtál nekem.