Várakozom a felszínre emelkedésre
Az ordító zúgolódások fölé
Hogy elsöpörjük az utópia sekélyességét
Én vagyok a horgony
És a kötél a lábadon
Egy folyó mélyén, én alant tartalak
Itt vagyok, hogy elrendezzem a távozásod
Én vagyok a bűneid teremtménye
Ölelj magadhoz
Mikor a vérebek kiszöknek
Egy hazugsággal etetnek
Mikor a vérebek kiszöknek
A kórom elszabadul
Mikor a kártyák kiterítve
Hogy az egész világ lássa
Mikor a kártyák kiterítve
És a húrok elvágva
E próbababák álomba merülnek
A kapzsisággal fertőzött
seb közepén
Én vagyok a végtelen bánat tüskéje
Csak egy az ezerből
Az általad választott koronán
Egy király dagonyázik a mocsárban
És hempereg a vereségben
Védelmezem a sokasodást
Én vagyok a feneketlen halál
Ölelj magadhoz
Mikor a vérebek kiszöknek
Egy hazugsággal etetnek
Mikor a vérebek kiszöknek
A kórom elszabadul
Mikor a kártyák kiterítve
Hogy az egész világ lássa
Mikor a kártyák kiterítve
És a húrok elvágva
E próbababák álomba merülnek
Miatyánk
Irigység
Torkos harag
Kevély renyheség
Bujaság
Fösvénység
Atyám, bocsásd meg a bűneimet
Minden, amit látok
Az enyém, hogy elvegyem
Bírni és megtartani
Fulldokolni
Minden, amit akarok
Az enyém, hogy megtartsam
És én mindet akarom
Tehát Atyám... bocsáss meg
Mikor a vérebek kiszöknek
Egy hazugsággal etetnek
Mikor a vérebek kiszöknek
A kórom elszabadul
Mikor a kártyák kiterítve
Hogy az egész világ lássa
Mikor a kártyák kiterítve
És a húrok elvágva
E próbababák álomba merülnek