Az életben annyiszor követtem el hibát
Talán még ugyanannyiszor is fogok hibázni
Ebben a kis végtelen zárójelben
Mennyiszer kértem bocsánatot és mennyiszer nem...
Egy futás, amely eldönti célját
Annyi emléket elhagynak az úton
Mennyiszer megfordítottam a homokórát...
De ez az idő nem egy homok, viszont az élet megy tovább és tovább
Legyen áldott
Nem számít mennyire tűnik nekünk abszurdnak és bonyolultnak, az élet tökéletes;
Nem számít mennyire tűnik következetlennek és makacsnak, ha elbuksz, várni foglak.
Mi vagyunk, akiknek meg kell tanulni hogy tartsunk ki,
Hogyan tartsunk ki (az élet mellett)...
Az örökkévalóság, elmúlás és történelem vagyunk
A mi igazságunk fiai vagyunk
Ha igaz hogy van egy Isten aki minket el nem hagy,
Akkor hadd történjen most az ő akarata szerint.
Ebben a céltalan tekintetek forgalmában
Ezek a mosolyok amiket útközben látunk
Mennyiszer elítéljük ezt az életet
Hitegettük magunkat, hogy már megértettük (az életet)
Nem elég, nem elég...
Legyen áldott
Nem számít mennyire tűnik nekünk abszurdnak és bonyolultnak, az élet tökéletes;
Nem számít mennyire tűnik következetlennek és makacsnak, ha elbuksz, várni foglak.
Mi vagyunk, akiknek meg kell tanulni hogy tartsunk ki,
Hogyan tartsunk ki (az élet mellett)...
Az aki megtalálja önmagát a saját szívében,
Aki mindennap megszületik és egy új utazást kezd,
Aki örökké csak harcol és eltűri a fájdalmat,
Itt senki sem különböző, senki sem a legjobb.
Aki elvesztett mindent és a nulláról indult el újra
Mert semmi sem ér véget, ameddig te tényleg élsz,
Aki egyedül marad a csend ölelésében,
Aki azt a szerelmét adja, ami belül benne van.
Legyen áldott
Nem számít mennyire tűnik nekünk abszurdnak és bonyolultnak, az élet tökéletes;
Nem számít mennyire tűnik következetlennek és makacsnak, ha elbuksz, várni foglak.
Mi vagyunk, akiknek meg kell tanulni hogy tartsunk ki,
Hogyan tartsunk ki (az élet mellett)...
Hogy legyen áldott...