Cemetery Gates [Hungarian translation]

Tiszteletes, Tiszteletes, ez valami összeesküvés?

Keresztre feszítettek bűnök nélkül

Egy képet látok magam alatt

Amiben életünk tervei vannak

Ez olyan valótlannak tűnik

Egy félbevágott ember vagyok ebben a világban

Hátrahagyva szenvedésemben

A Tiszteletes felém fordult

Könnyek nélkül a szemében

Ez számára nem mutatott újat

Nem kérdeztem miért

Emlékszem még

Lelkünk szerelmére

Esküszöm rá

Most a hulló esőbe tekintek

Csak ezt látom a fejemben

Most, az (arcod)

Hát, azt hiszem

Elvetted a fiatalságom

Az egészet odaadtam neked

Mint a születése egy

Újonnan talált örömnek

Ez a szerelem haragba torkollik

És ő, miután meghalt

Nem tudok sírni

Büszkeséggel a lelkemben

Üresen hagytál

Túltöltve, ahogy az emlékek kibontakoznak

Higgy a szavamnak

Kinyitom az ajtót

És belépek a

Temető kapuján

Néha, mikor egyedül vagyok

Hangosan elmélkedem

Hogy vigyázol-e rám

Valahol messze fenn

Visszájára kell fordítanom az életem

Nem élhetek a múltban

Majd szabadjára eresztem lelkem

Akkor az enyém lesz végre

Azokon a

Nehéz éveken át

Azt hittem egyedül vagyok

Nem érdekelt, hogy körbenézzek

És magamévá tegyem a világot

És amikor meghalt

Siratnom kellett volna, megkímélni magam egy kevés fájdalomtól

Üresen hagytál

Egymagamban mint, ahogy az emlékek maradtak

Amikor ott tartottunk

Megvolt az esély, hogy megmentsem lelkem

És a vonatkozás már ereimben csörgedezik

Higgy a szavamnak

Kinyitom az ajtót

És belépek a

Temető kapuján

Amikor ott tartottunk

Megvolt az esély, hogy megmentsem lelkem

És a vonatkozás már ereimben csörgedezik

Higgy a szavamnak

Kinyitom az ajtót

És belépek a

Temető kapuján