[Versszak 1: Luke]
Oh, mondjuk, nem látod? Ez nem az, akinek lennem kéne
Nélküled senki vagyok, elütöm az időt
Megpróbáltam becsapni, kétségbeesetten igyekezett megnyerni
Most el vagyok veszve ebben a kavargó tengerben, mint sanyarú szem
[Kórus: Mindenki]
Egész életemben vártam, hogy jöjjenek a pillanatok
Mikor lángra kaptak és szeretnéd átmosni a napot
Harcolni fogok állandóan, és a dolgok jobbra fognak fordulni
Nem tudom megváltoztatni a világot, de talán majd meggondolja magát
[Versszak 2: Michael]
Oh, mondjuk, nem látod? Bolond vagyok egy önálló kiáltásban
Én vagyok a hibás sztereó, elkéstem
Szóval, milyen érzés? Teljesen egyedül, ez annyira szürreális?
Mert a szellem túlélő bűntudat, nem lehet ennyire szívtelen
[Kórus: Mindenki]
Egész életemben vártam, hogy jöjjenek a pillanatok
Mikor lángra kaptak és szeretnéd átmosni a napot
Harcolni fogok állandóan, és a dolgok jobbra fognak fordulni
Nem tudom megváltoztatni a világot, de talán majd meggondolja magát
[Híd(?): Calum]
A szavak beszélnek, körülvesznek engem
Ez egy elromlott szerelem első fokon
A belélegzett levegő is kísért engem
Talán meggondolja magát
[Kórus: Luke & Mindenki]
Egész életemben vártam, hogy jöjjenek a pillanatok
Mikor lángra kaptak és szeretnéd átmosni a napot
Harcolni fogok állandóan, és a dolgok jobbra fognak fordulni
Nem tudom megváltoztatni a világot
Tudom, hogy nem tudom megváltoztatni a világot
De talán meggondolja magát