Anglia rózsája
ezentúl szívünkben leszel
te voltál a kegyelem magad
ahol az élet fájt
az országig hallatszott szavad
simogattad a fájdalmat
fönt az égen
neved a csillagok őrzik majd.
életed ragyogott mint forró láng
mint fáklya a szélben
nem oltja el az éjjel
sem a vihar
lépteid feszülnek majd messze
Anglia zöld dombjain
a gyertyád kialszik tán,
de te most már legenda vagy.
elvesztettünk
be kell érnünk mosolyod nélkül
emléked lobogó láng
elhunyt testvérünkért
próbáljuk tartani
de előjönnek a könnyek
és szavaink tétován
mondják hogy nekünk ki voltál.
életed ragyogott mint forró láng
mint fáklya a szélben
nem oltja el az éjjel
sem a vihar
lépteid feszülnek majd messze
Anglia zöld dombjain
a gyertyád kialszik tán,
de te már most legenda vagy.
Anglia rózsája
búcsút int nekünk
te voltál a kegyelem magad
ahol az élet fájt
Anglia rózsája
egy ország, ami üres nélküled
hol hiányozni fognak szárnyaid
örökké, nagyon.
életed ragyogott mint forró láng
mint fáklya a szélben
nem oltja el az éjjel
sem a vihar
lépteid feszülnek majd messze
Anglia zöld dombjain
a gyertyád kialszik tán,
de te már legenda vagy.
lépteid feszülnek majd messze
Anglia zöld dombjain
a gyertyád kialszik tán,
de te már legenda vagy.
fordította Gaál György István