Cambodia [Hungarian translation]

Thaiföldi bázison

szolgált, vele a nő.

Heti egy bevetés,

egészen tűrhető.

De jött a fordulat,

valami változott,

nem sejtette a nő,

hogy ő már áldozat.

És jött a rendelet:

éjszaka indulás.

Nem sokat mondhatott,

ez volt a megszokás.

Csomag sem kell neki,

másnapra visszajön,

lenyom egy gyorsmelót:

Kambodzsa már várja őt.

Múlnak az éjszakák,

nem biztos semmi sem.

Minden, mi tiszta volt,

hirtelen rejtelem.

Sohasem tudja meg,

mosolya mit takart.

Mi rágta őt belül,

titkolni mit akart.

Szemében fájdalom,

emléke felkavar.

Álmában felkiált,

minden egy zűrzavar.

S karjában tartva őt

kutatva azt lesi,

hogy nője érti-e:

Kambodzsa már elvette őt.

Csörren a telefon,

a tábor szűkszavú:

nemsoká' érkezik,

pakol, irány a randevú.

És most, egy év után,

nincs más, csak néma csönd.

A ködfüggöny mögött

szerelmét felszívta az űr.

(Kambodzsa – ne sírj – csak könnyeket ne!)

Sok néma év után

— nem jön se szó, se jel —

minden bizonytalan, csupán

egyvalami tudható:

soha többé nem látja őt.