Igaz, hogy az idő eltelt,
elrepültek az évek.
De nyári estéken,
amikor a nap lement,
nagyon gyakran rád gondoltam.
Igen, nyári estéken,
amikor az óceán elaludt
nagyon gyakran rád gondoltam.
Igaz, hogy az elhajlott fán
nevünk már megkopott.
De téli estéken,
amikor a hó ..
nagyon gyakran rád gondoltam.
Igen, téli estéken,
amikor a fehérség befedte a zöldet,
nagyon gyakran rád gondoltam.
Pedig ez
annyira régen volt.
De a múlt
nem akar halványodni.
Igaz, mindig arról álmodtál,
hogy elmégy, utazgatsz.
De őszi estéken,
monoton esték során
nagyon gyakran rád gondoltam.
Igen, őszi estéken
még ha tudom is, hogy ez meglep
nagyon gyakran rád gondoltam.
Igaz, hogy az idő eltelt,
elrepültek az évek.
De amikor a tavasz visszajött,
az égboltot bámulva
rád gondoltam.
De amikor a tavasz visszajött,
az évek során egyszerűen
rád gondoltam.
De amikor a tavasz visszajött,
az égboltot bámulva
rád gondoltam.
Igen, amikor a tavasz visszajött,
reméltem, hogy úgy, mint azelőtt,
te rám gondoltál.