Amikor mélységesen szeretsz valakit,az az életeddé válik
Nem nehéz összeroskadni a bennünk túláradó félelmektől
Elképzeltem magamban,hogy egy üvegbúrában tartalak
Most már értem,hogy ahhoz, hogy megtartsalak,ki kell nyitnom a kezemet,és néznem, ahogy felemelkedsz
Tárd ki szárnyaid és készülj fel a repülésre
Mert most már pillangóvá váltál
Repülj egymagad a Nap felé
S ha majd egyszer visszatérsz hozzám
Tényleg egymásnak teremtettek minket
Úgyhogy tárd ki szárnyaid és repülj
Pillangó
Úgy tanultam, hogy a szépségnek,a fényben kell kibontakoznia
A vadlovak zabolátlanul vágtatnak,különben meghalna a lelkük
Te adtad nekem a bátorságot,hogy az legyek, aki lehet belőlem
És őszintén érzem, hogy a szíved,visszavezet majd hozzám
Amikor készen állsz arra, hogy földet érj
Tárd ki szárnyaid és készülj fel a repülésre
Mert most már pillangóvá váltál
Repülj egymagad a Nap felé
S ha majd egyszer visszatérsz hozzám
Tényleg egymásnak teremtettek minket
Úgyhogy tárd ki szárnyaid és repülj
Pillangó
Nem tudom színlelni, hogy a könnyeim nem csorognak szüntelenül
Nem tudom megakadályozni,hogy ez a fájdalom elhatalmasodjon rajtam
De ki fogom bírni és elbúcsúzom attól
Hogy valaha is az enyém légy
Míg meg nem ismered, milyen érzés repülni
Tárd ki szárnyaid és készülj fel a repülésre
Mert most már pillangóvá váltál
Repülj egymagad a Nap felé
S ha majd egyszer visszatérsz hozzám
Tényleg egymásnak teremtettek minket
Úgyhogy tárd ki szárnyaid és repülj
Pillangó
Úgyhogy csapkodd a szárnyaidat az ég felé
Pillangó
Tárd ki szárnyaidat és repülj
Pillangó