A polcon egy alumíniumlap, ezüst és dió
Egy szemétlerakóban játszadoztunk
A zsebed tartalma kihullott
Add fel, mondták, de te nem hallgattál rájuk
Ha te nem mész haza, én is itt maradok
Még ha éjjel hirtelen eső hullik is, s csupa sár leszünk
Mivel te a végsőkig kitartasz,
Én is örökké folytatom itt a keresést
Már az összes barátunk hazament ...
Ketten maradtunk, a koszos szoknyád
Felgyűrted, kész voltál sírni
A polcon egy alumíniumlap, ezüst és dió
Az igazság az, hogy egy kicsit örültem
De végül azon a napon semmit sem találtunk
S ahogy te sírni kezdtél, én elviselhetetlenné váltam számodra
Azon az estén, miközben Johnt sétáltattam, egyik kezemben elemlámpával
Még egyszer, egyedül nekiálltam keresni
Még ha nem is találok semmit
Továbbra is folytatom a keresést
Holnap, s az azutáni holnap is
Továbbra is folytatom a keresést
Mikor hó hullott, még akkor is
Folytattam a keresést
Az idő úgy száll, mint egy nyíl
Az összes barátunk, s még te is valahova...
A polcon egy alumíniumlap, ezüst és dió
A szemétlerakó láncokkal lezárva
Nem is olyan régen újra összegyűltünk
Te elsírtad magad
Csupán ezen kedves emlékeket őrzöm