Múlt éjszaka róla láttam álmot:
Buckminster Fuller
Erő, amely hajtja a virágot
Kellemmel ékesíti a hernyót
A lassan kúszót
Céljától részeget
A nem látható még nem válik semmivé
És én, csak egy kis teremtés
Létrehozott, mint minden egyéb
Szerény, mint a serény poszméh
Vágyakozom a Hold után
Teljes erőmmel érzem
Itt van az értelem
Ami nem látható, még nem válik semmivé
Hogyan történt, hogy van ez,
hogy nőtt ki ez a nagy világ?
A láthatatlan dolgok immár itt vannak
Lassan kúszva
Céljuktól részegen
A nem látható még nem válik semmivé.