Most rájöttem,
Átkeltem a hídon, a száraz ágak között.
Ott voltam,
Tudom, hogy van néhány város, mi elnyeli az embert.
Most rájöttem,
Eddig tönkretett a bánat, de most boldog vagyok.
Ott voltam,
Láttam ifjú szerelmeseket szárnyalni a vizek felett.
Nincs szövetségesem,
Nincs menedékem.
Ma elvesztettem önmagam, minden semmissé vált,
Ennek sosem lesz vége, valami mindig hiányozni fog.
Feladtam mindent, szívem elgyengült,
Minden részem, melyről azt hittem, hogy nem tud vérezni, ismét vérzik.
Mindegyik ártatlan, tehetetlen és gyenge.
Most rájöttem,
Eddig egy pajzs mögött bújkáltam.
Ott voltam,
És tudom, hogy a végén eljönnek a nyugodt idők.