Azt akarom, hogy legyen, mondjuk, mocskos
Annyira bizonytalan vagyok, azt gondolom
Hogy meghalok, mielőtt ihatnék
És annyira fenn vagyok akadva a híreken
Azon, hogy ki kedvel engem és ki utál téged
És annyira fáradt vagyok, hogy talán
Otthagyom az állásom, új életet kezdek
És mindannyian annyira csalódottak lennének
Mert ki vagyok én, ha nem kihasznált?
Annyira elegem van a 17 éves korból
Hol van a kibaszott tini álmom?
Ha elmondja valaki még egyszer
"Élvezd az ifjúságodat", elsírom magam
És nem állok ki magamért
Szorongok, és semmi sem tud segíteni
És azt kívánom, bárcsak csináltam volna ilyet korábban
És azt kívánom, bárcsak az emberek jobban kedvelnének
Minden, amit tettem az az, hogy próbáltam a lehető legjobbat kihozni magamból
Ez a fajta köszönet, amit kapok?
Könyörtelenül feldúlt (Ah-ah-ah)
Azt mondják, hogy ezek az arany évek
De azt kívánom, bárcsak eltűnhetnék
Az egó összezúzása annyira kemény
Istenem, brutális idekint
Úgy érzem, senki sem akar engem
És utálom, ahogyan látnak
Egyedül két igazi barátom van
És mostanában, egy idegroncs vagyok
Mert szeretem azokat az embereket, akiket nem kedvelek
És utálom az összes dalt, amit írok
És nem vagyok menő, és nem vagyok okos
És még csak parallel parkolni se tudok
Minden, amit tettem az az, hogy próbáltam a lehető legjobbat kihozni magamból
Ez a fajta köszönet, amit kapok?
Könyörtelenül feldúlt (Ah-ah-ah)
Azt mondják, hogy ezek az arany évek
De azt kívánom, bárcsak eltűnhetnék
Az egó összezúzása annyira kemény
Istenem, brutális idekint
(Csak épp tényleg jó időtöltésekben)
Összetört egót, összetört szívet kaptam
És Istenem, még azt se tudom, hol kezdjem