Amikor fiatalok voltunk
Különlegesek voltunk.
A király és a királynő.
Ó, igen, mi uraltuk a világot
Cigarettáztunk,
Férfiak megbánás nélkül
Az kívánom, bár átélhetném újra
Minden egyes szavát
Más ösvényeken jártunk,
És más utakon utaztunk.
Tudom, hogy mindig ugyan ott kötünk ki, amikor megöregszünk.
És amikor te egy árokban leszel
Amikor elnyel a tűz, én fedezni foglak.
Ha haldokolnék,
Te lennél az, aki megment engem.
És ha te a tengerben fuldokolnál,
Én a tüdőmet adnám neked, hogy lélegezz.
A testvéred vagyok,
A testvéred vagyok,
A testvéred vagyok,
A testvéred vagyok.
Ó, testvér, mélyebbre megyünk, mint a tinta
A bőrünk alatti tetoválásban.
Bár nem egy vérből valók vagyunk,
A testvérem vagy és szeretlek.
Ez az igazság.
Különböző életet élünk,
Csak az ég tudja.
Ha visszatérhetünk
Minden ujjunkkal és lábujjunkkal
5 év, 20 év, visszajön.
Mindig ugyan az lesz.
Ha haldokolnék,
Te lennél az, aki megment engem.
És ha te a tengerben fuldokolnál,
Én a tüdőmet adnám neked, hogy lélegezz.
A testvéred vagyok,
A testvéred vagyok.
És ha háborgó vízbe ütközünk
Én leszek az, aki biztonságban tart majd téged.
Kitartunk egymásért,
Amíg el nem búcsúzunk a halálunk napján.
Mert a testvéred vagyok,
A testvéred vagyok,
A testvéred vagyok,
A testvéred vagyok.
Ha haldokolnék,
Te lennél az, aki megment engem.
És ha te a tengerben fuldokolnál,
Én a tüdőmet adnám neked, hogy lélegezz.
A testvéred vagyok,
A testvéred vagyok.