ha lelked roskad, feszít a magány
könnyes szemed nálam, mindig vigaszt talál
ott leszek én, ha mindenki elfordul
ha nincs veled egy jóbarát
mint egy híd a sodró vízből,
kimentelek ne félj
nem felejtelek, el soha sem,
én vigyázok rád
ha búslakodsz
az üres úton
s az est élesen tör rád
vigaszt hozok hozzád
melletted leszek
ha lecsap a sötét
s a fájdalom megtalál
mint egy híd a sodró vízből,
kimentelek ne félj
nem felejtelek, én soha sem,
én vigyázok rád
szárnyalj hát
csillogj
ragyogj tovább, ezüst madár
minden álmod valóra válik
napjuk virrad már
ha barát kell
itt vagyok én
mint egy híd a sodró vízből,
kimentelek ne félj
nem felejtelek, én soha sem,
én vigyázok rád.
fordította Gaál György István