Brick By Brick [Hungarian translation]

Szavaim súlya

Olyan,a kár a madár tollai,

Szám mozog, de semmit sem fogsz meghallani,

Mert mélyre ástam magam,

Sikerült beillesztenem kezeimet és lábaimat,

Minden kegyes hazugságom

Úgy szaglik, akár egy régi, nagy vödör fehérítő.

Egyik fülemen be,

A másikon ki,

Így hát lelakatolom,

Hogy ne tudj kinyitni.

Így hát tégláról-téglára

Áttöröm ezeket a falakat,

Ó, amik közöttünk állnak,

Nem adom fel,

Nem adom, nem adom fel...

...magunkat.

Olyan érzés, mintha te Kínában lennél

Én pedig Peruban.

Amikor melletted alszom,

Halljuk a tücskök énekét.

Ó, egész éjjel,

Ó, haver, meg tudnánk szokni

Valamit, ami ennyire igaz?

És persze bevallom,

Én magam vagyok a rendetlenség,

Én vagyok a hibák kuszasága,

De kérlek, számolj el tízig

Mielőtt elmész és mindent elhajítasz.

Így hát tégláról-téglára

Áttöröm ezeket a falakat,

Ó, amik közöttünk állnak,

Nem adom fel,

Nem adom, nem adom fel

Magunkat, magunkat.

Mert ha feladod,

Akkor mit kellene tennem?

Mindezek az álmok

Sosem válnak valóra

Nélküled.

Így hát tégláról-téglára

Áttöröm ezeket a falakat,

Ó, amik közöttünk állnak,

Nem adom fel,

Nem adom, nem adom fel!

Ó baby, nem adom fel

Ezt a szerelmet,

Nem adom fel

Ezt a szerelmet.