Az emlékek elepednek ahogy felnyitom a sebeket
Újra tönkreteszem magamat
Mindent magadra vállalsz
Én biztonságban vagyok itt a szobámban
Addig, míg újra nem kezdem
Nem én akarok az lenni, aki elkezdi a csatákat
Mert legbelül rájöttem, hogy össze vagyok zavarodva
Nem tudom miért éri meg harcolni
Vagy hogy miért kell sikítanom...
Nem tudom miért szítom a bajt
És azt mondom, ami nem igaz...
Nem tudom mikor tértem erre az útra
De tudom, hogy ez így nincs jól...
Szóval megtöröm a szokást
Ma éjszaka megtöröm a szokást
Nem érdekel a gyógyulásom
Bezárom az ajtót
Megpróbálom lelassítani a légzésemet
Sokkal nagyobb a fájdalmam, mint ezelőtt valaha
Nincs más választásom
Nem akarok az lenni, aki elkezdi a csatákat
Mert legbelül rájöttem, hogy össze vagyok zavarodva
Felfestem a falakra
Mert erről csak én tehetek
Nem küzdök tovább
És ez így fog befejeződni
Nem tudom miért éri meg harcolni
Vagy hogy miért kell sikítanom...
De most tisztázom veled,
Hogy mit szeretnék...
Nem tudom, hogy mikor tértem erre az útra
Sosem leszek rendben...
Szóval megtöröm a szokást
Ma éjszaka megtöröm a szokást