Az utcák üresek,
Odabenn meleg van,
Kezei remegnek,
Ahogy bezárta az ajtót.
Egy hang hívja,
Kéri, hogy bemehessen.
Minden, amit akart: egy játék volt,
Minden, amire szüksége volt: egy gyengéd szív,
Hogy vezesse őt a sötétségen át,
Mikor álmai vadul száguldanak/elszabadulnak.
A fiú és a szellem,
A tűz nem ég.
A fények kialudtak,
A fények kialudtak.
Nagy családi vacsora,
A kimondhatatlan fájdalom,
Szemeik csillognak a fiú fagyott arcán,
Angyalok hívják, kérve, hogy bemehessenek.
Minden, amit akart: egy játék volt,
Minden, amire szüksége volt: egy gyengéd szív,
Hogy vezesse őt a sötétségen át,
Ha nem maradt már hely, ahová zuhanhat.
A fiú és a szellem,
A szemei lángolnak,
A fények kialudtak,
Jönnek az álmok.
Ébredj, ébredj:
Itt egy angyal a hóban.
Nézz fel, nézz fel:
Ez egy halálra rémült fiú,
Tele gyűlölettel, rossz álmokkal.
Láthatta volna,
Hogy a játék a kulcs,
De senki sem látta, senki sem látta.
Minden, amit akart: egy játék volt,
Minden, amire szüksége volt: egy dobogó szív,
Hogy vezesse őt a sötétségen át,
A fiút, és a szellemet.
Kétségbeesés, ősi igazság, gyengeség, elhagyatottság.
Kétségbeesés, ősi igazság, gyengeség, elhagyatottság.
Ha nem maradt már hely, ahová zuhanhat,
Nincs már hová elbújni,
A csend fáj,
Belül hideg van. Alszik vagy meghal,
Nincs hová menni, nincs hová elrejtőzni,
Fényei kialudtak.