Ó, elhajózok egyetlen, igaz szerelmem
Elhajózok reggel
Van valamit, amit küldhetek neked a tenger túloldaláról
A helyről, ahol partra szállok majd?
Nem, nincs semmit, amit küldeni tudsz, egyetlen, igaz szerelmem
Nincs semmi, amit birtokolni kívánok
Csak hozd vissza magad sértetlenül
Annak a magányos óceán túloldaláról
Ó, de azt gondoltam, talán akarsz valami szépet
Ezüstből vagy aranyból
Akár Madrid hegységeiből
Vagy Barcelona partjairól
Ó, ha nálam lennének a csillagok a legsötétebb éjszakából
És a gyémántok a legmélyebb óceánból
Lemondanék mindegyikről az édes csókodért
Mert ez minden, amit birtokolni kívánok
De talán sokáig oda leszek
És csakis ezért kérdezem
Van valami, amit küldhetek, hogy emlékezz rám
Hogy könnyebben teljen az időd
Ó, hogyan, hogyan kérdezhetsz megint?
Csak bánatot hoz rám
Az, amit ma akarnék
Ugyanazt akarnám holnap is
Ó, kaptam egy levelet egy magányos napon
Az ő vitorlásáról volt
Azt írta, nem tudom, mikor fogok visszajönni
Attól függ, hogyan érzem magam
Ha te, szerelmem, így gondolod
Biztos vagyok benne, hogy a gondolataid örvénylenek
Biztos vagyok benne, hogy nem rám gondolsz
Hanem az országra, ahová mész
Szóval vigyázz, vigyázz a nyugati széllel
Vigyázz a viharos időjárással
És igen, volna valami, amit küldhetnél nekem
Spanyol bőrcsizmákat