[1. versszak:]
A gyakoriságok oly alacsonyak
Egy húron a szív
Egy húron, ami oly alacsonyan játszik csak
Az árhullám tovább és tovább rohan.
[Elő-refrén:]
A víz alatt oly hangosan sikítasz, de csak a csend vesz körül
De én ezt hangosan hallom, bele-bele esel a mélybe és én mindig meg foglak találni
Ha a piros szemem nem lát többé
És nem hallak téged a fehér zajon át.
[Refrén:]
Csak küldd el a szívverésed, én lemegyek a kék óceánfenékre is
Ahol nem találnak ránk többé
Azon a kék óceánfenéken
Azon a kék óceánfenéken
Azon a kék óceánfenéken
Azon a kék óceánfenéken
Azon a kék óceánfenéken.
[ 2. versszak:]
A kagyló aranyból készült
Rá találtál a parton, felvetted és te oly közel tartottad
Szegfűszeg esett, a szívverés egyenletes vezet lefelé engem.
[Elő-refrén:]
A víz alatt oly hangosan sikítasz, de csak a csend vesz körül
De én ezt hangosan hallom, bele-bele esel a mélybe és én mindig meg foglak találni
Ha a piros szemem nem lát többé
És nem hallak téged a fehér zajon át.
[Refrén:]
Csak küldd el a szívverésed, én lemegyek a kék óceánfenékre is
Ahol nem találnak ránk többé
Azon a kék óceánfenéken
Azon a kék óceánfenéken
Azon a kék óceánfenéken
Azon a kék óceánfenéken
Azon a kék óceánfenéken.
20.000 mérföldnyire távol, felzárkózom hozzád ugyanazon a napon
Fénysebességgel utazom, ugyanúgy gondolkodva, ugyanabban az időben
A szívverés egyenletes ütemben van beállítva, hagyni fogom az ritmusnak, hogy megmutassa nekem az utat
Senki sem találhat ránk itt, elhalványulunk és eltűnünk.