A szomorúfűz könnyezik
Egy szellő a távolból a nevedet szólítja
Bontsd ki hát a fekete szárnyaid és várj
A horizonton keresztül jön, hogy elsöpörjön
Jön, hogy elsöpörjön
Hagyd, hogy a szél hazavihessen,
Fekete madár, repülj tovább
Már többé sohasem fogsz szenvedni
A törékenyek nem tudják elviselni
az összeomlott, fáradt és tisztátalan helyet,
a kegyetlen világ mozdulatlanságát, ami miatt
néhány madárnak repülnie kell tovább, mielőtt meglátnák a Napot
Sokkal azelőtt, hogy meglátnák a Napot
Hagyd, hogy a szél hazavihessen,
Fekete madár, repülj tovább
Többé sohasem fogsz szenvedni
A fájdalmon túl, amit már ismersz
Remélem megtalálod az utadat,
s többé sohasem fogsz szenvedni
Emelkedj fel hát, ne állj ellen,
Tudd, hogy különbséget teszel,
Amit magad mögött hagysz, végig élni fog
A szenvedés tovább folytatódik,
de az emlékek rólad élénken megmaradnak,
s egy nap én is elrepülök, hogy újra megtaláljalak.
Hagyd, hogy a szél hazavihessen,
Fekete madár, repülj tovább
Talán többé sohasem fogsz összetörni
A szenvedésen túl, amit ismersz
Remélem megtalálod az utadat,
s többé sohasem fogsz szenvedni
többé sohasem fogsz szenvedni