Black Letters [Hungarian translation]

Csak 18 volt

Amikor látta a lány mosolygó arcát

Ahogy végigtáncolt Montreal utcáin

Majd 1916-ban

Kezét kezébe adta

A város ősi falai alatt a templomban

De most ébren fekszik, a sötétbe bámulva fel

Milliónyi kis isten szemébe

És ha feljön a nap, ki másznak majd az árkokból, végleg

Így ő fekete betűket ír a lánynak

"Mikorra ezeket a szavakat olvasod

Számomra nem lesz már többé háború

Csak béke"

Ő volt a nő egyetlen fia

Aki oda és vissza ringatta őt

A magas albertai gabonák bölcsőjében

És ritka egy ember volt

Amikor válaszolt a behívásra

Sírva hagyva anyját, ahogy fellépet a vonatra

És a nő teljesen egyedül volt, a holdat nézve

Amikor a fia teste homokba hullott Calais alatt

Majd amikor feljött a nap, a szavai anyjához már a lépcsőn voltak

És a nő elolvasta a fekete betűket

"Mikorra ezeket a szavakat olvasod

Számomra nem lesz már többé háború

Csak béke"

Fekete betűk

De elfog jönni az idő

Amikor a szemébe nézünk

Egy sorsnak ami sokkal nagyobb mindannyiunknál

És a lemenő napnál

Le írjuk majd a szavakat amiket visszhangozni kívánunk

A szeretteink szívébe kellene esnünk

Azok a vékony sötét vonalak olyan gyengédek és finomak

Mint egy út ami hazavezet

De a nap végén, az emlékeink elhalványulnak végleg

Kivéve a fekete betűk

"Mikorra ezeket a szavakat olvasod

Számomra nem lesz már többé háború

Csak béke"

Fekete betűk