A hal kiúszott
Az óceánból,
Lábakat növesztett
És járni kezdett.
A majmok lemásztak
A fákról,
Magasra nőttek
És beszélni kezdtek.
És a csillagok
Lehullottak az égből,
És a könnyeim
Belegördültek az óceánba.
Most keresem
Az okát annak,
Hogy miért hoztad világom
Mozgásba.
Mert ha igazából
Nem is vagy itt,
Akkor a csillagok
Már nem is számítanak,
Most teljesen
El vagyok telve félelemmel,
De mindez
Csak egy csomó dolog,
Mert ha igazából
Nem is vagy itt,
Akkor én egyáltalán
Nem akarok létezni,
Melletted akarok lenni!
Fekete és arany,
Fekete és arany,
Fekete és arany.
Felnéztem,
Bele a szürke égboltba,
És ezernyi szemet láttam
Visszabámulni rám,
És körös-körül
Ezek az arany irányjelzők,
De én semmit sem látok, csak a feketeséget.
Érzek valamit
Mögöttük,
De nem látom azt,
Amit érzek,
Ha a látomás
Az egyetlen érvényesülési mód,
Akkor életem legnagyobb része
Nem valóság.
Mert ha igazából
Nem is vagy itt,
Akkor a csillagok
Már nem is számítanak,
Most teljesen
El vagyok telve félelemmel,
De mindez
Csak egy csomó dolog,
Mert ha igazából
Nem is vagy itt,
Akkor én egyáltalán
Nem akarok létezni,
Melletted akarok lenni!
Fekete és arany,
Fekete és arany,
Fekete és arany.