Bize Susmak Yakışır [Öfke] [Hungarian translation]

Legközelebb inkább maradjon halott (ez a dolog), de én ma éjjel aludni fogok,

Az árulás mérge még mindig véremben van,

Az én pasimhoz nem illik, hogy így megtörjön,

Még mindig érezhető a tehetetlenség.

A szavak néha pengeélesek,

Ahogy elszárnyalnak ajkunkról,

Mikor lehullik rólunk nyugalmunk.

A gyermeteg hűség néha

A gyengeség karjaiba vezet,

A halál könnyebben viselhető, mint a kimondott szavaink ára.

Most menj, különben hamvaink összekeverednek,

Fogd be, nekünk most inkább a hallgatás való.

Most menj, különben hamvaink összekeverednek,

Fogd be, nekünk most inkább a hallgatás való.

Szívem megállt, már nem méltó arra, hogy kiálljon kettőnkért.

Halva születettként egy köldökzsinóron

Próbálunk visszamászni az életbe,

(Próbálunk) kegyelmet kapni, mely néha egy szép szívben rejtőzik,

De a gyávák a bőrük alá rejtik.

A szeretkezés megadja nekünk a tiltott gyümölcsöt,

A szégyenfoltokat pedig sebtapaszokkal fedjük.

Most menj, különben hamvaink összekeverednek,

Fogd be, nekünk most inkább a hallgatás való.

Most menj, különben hamvaink összekeverednek,

Fogd be, nekünk most inkább a hallgatás való.

Szívem megállt, már nem méltó arra, hogy kiálljon kettőnkért.