Még egyetlen jó ok sem jut eszembe
Miért gondolok mindig a távozásra
Nem mintha minden olyan szörnyű lenne
Néhány éve együtt vagyunk már
És ismered minden előnyöm és hátrányom
De minden túl kényelmessé vált
A pillanatól, mikor felkelek és megtervezem a lelépésem
Nem félek
Mert tudom, van odakint valami, ami vár rám
És esküszöm, egy nap megtalálom, csak várj és figyelj
Nem érdekel, hogy őrültnek nevezel
Nem maradhatok, mert kell egy kis tér
Nincs már mit mondanom, jobb megijedni, mint félni
Néha azt kívánom, bár megcsaltál volna
Utána olyan könnyű lett volna itt hagyni
Ideje megragadni az esélyt, és lemondani rólad
Reggel felkelek és lelépek
Nem félek
Mert tudom, van odakint valami, ami vár rám
És esküszöm, egy nap megtalálom, csak várj és figyelj
Nem érdekel, hogy őrültnek nevezel
Nem maradhatok, mert kell egy kis tér
Nincs már mit mondanom, jobb megijedni, mint félni
Nem félek
Mert tudom, van odakint valami, ami vár rám
És esküszöm, egy nap megtalálom, csak várj és figyelj
Nem érdekel, hogy őrültnek nevezel
Nem maradhatok, mert kell egy kis tér
Nincs már mit mondanom, jobb megijedni, mint félni
Ó, igen, nincs már mit mondanom