Egy levelet tettem kabátod zsebébe,
Mert nem mertem szemeidbe nézni,
Azt mondtam, hogy a rossz szavak nem jelentenek semmit,
De bárcsak visszafordíthatnék mindent,
Mert akkor nem csak leírnám, hanem mondanám is, hogy maradj!
Nézd hát meg szavaimat:
Azt mondom, hogy a nevetés és a szerelem az, ami számít,
A többi már csak történelem.
Az út esőcseppektől fénylik, gyere, nézd meg,
A bűnbánat fájdalmasan éget,
Körülöttem minden díszes,
De rám ne nézz, én romokban heverek.
Az út esőcseppektől fénylik, gyere, nézd meg,
A bűnbánat fájdalmasan éget,
Körülöttem minden díszes,
De rám ne nézz, én romokban heverek.
Elolvastasd a levelet, vagy darabokra tépted?
Mondd, mi tartott vissza?
Mert akkor nem csak leírnám, hanem mondanám is, hogy maradj!
Nézd hát meg szavaimat:
Azt mondom, hogy a nevetés és a szerelem az, ami számít,
A többi már csak történelem.
Az út esőcseppektől fénylik, gyere, nézd meg,
A bűnbánat fájdalmasan éget,
Körülöttem minden díszes,
De rám ne nézz, én romokban heverek.
Az út esőcseppektől fénylik, gyere, nézd meg,
A bűnbánat fájdalmasan éget,
Körülöttem minden díszes,
De rám ne nézz, én romokban heverek.