Nem teheted meg nélkülem, nem fog egyedül menni,
Azt hittem, visszajössz idén ősszel.
Kifárasztottál,
De megkapod a szívem,
Nyugodt és őrült is vagyok ezekben a napokban.
Kórus:
Üres borospohár az asztalon,
Kezemben egy képkeret,
Nem létező képed felett sírok,
Úgy látszik, könnyen elfelejtettél,
De a remény tart még életben,
És várom azt a napot, mikor visszatérsz.
Ha el kellett hagynod engem,
Mert belefáradtál,
Bárcsak korábban nemet mondtál volna nekem.
Életem végégi várni fogom,
Hogy egy napon visszatérj,
Addig az éjszakák olyanok számomra, mint a halál.
Üres borospohár az asztalon,
Kezemben egy képkeret,
Nem létező képed felett sírok,
Úgy látszik, könnyen elfelejtettél,
De a remény tart még életben,
És várom azt a napot, mikor visszatérsz.