Magamat épp azon találtam, hogy egy sírt ások
A sírban én fekszem, bennem pedig még mindig te vagy
Már elfáradtam a gondolkodástól és a sírástól
A szívemben te vagy, én meg már nem vagyok a te szívedben.
Ebben a történetben én voltam az aki megégette magát
Én voltam aki bedőlt ennek a mosolynak
Nem te vagy a hibás,valójában én vagyok az
Minden hibád miatt én voltam, aki hallgatott.
Belefulladtam azokba a lángokba melyek a szívemet megégették
A láng maga te vagy, én meg a magam ellensége
A lángokat a földemmel oltottam el
A kihűlt föld én vagyok
És a földben pedig te vagy.