Beni Unutma [Hungarian translation]

Miről beszélnek ezek az emberek?

A szavak már értelmüket vesztették.

Egy idegen áll velem szemben a tükörben,

Úgy figyel engem a távolból.

Semmivé tett a legfájdalmasabb igazság,

Mi olcsó, egyszerű és hétköznapi,

Mint a fonal, amit a piacon veszel.

Emlékezz rám,

Emlékezz rám.

Tejlesen a szikla peremén állok,

Már nem láttok, nem létezem,

A szívem a csend otthona lett,

A madarak innen nem repülnek el.

Semmivé tett a legfájdalmasabb igazság,

Mi olcsó, egyszerű és hétköznapi,

Mint a fonal, amit a piacon veszel.

Ne felejts el, még ha az élet meg is teszi.

Örökké elveszek, ha már senki sem emlékszik a nevemre.

Hát legyen úgy.

Emlékezz rám,

Emlékezz rám.