Te szép szajha
Aki minden álmát összetörte
A nőnek, akit megcsaltam
Aki rávett, hogy
A legjobb barátommal verekedjek
És miközben tönkremegyek
(Csak) annyit mondasz mosolyogva, hogy eleged van ebből.
Te szép szajha,
Aki seggedet annak az arrogáns szerzetnek a Ferrarijába rakva
Szállodákat és éttermeket keresve mutogatod magad
(Hát) nem tudod, hogy a milliárdosok
Még az érzéseiknek is megkérik az árát
A megvetést
Talán mert túl sok szerelmet adtam neked,
Te szép szajha, aki dühödten mosolyogsz.
De ha Isten oly szépnek teremtett,
Mint az ég, mint a tenger
Mi ellen lázadsz?
Kin akarsz bosszút állni?
De ha Isten szebbnek teremtett,
A napnál, a holdnál
Miért nem szökünk meg együtt?
(Hát) nem érzed hogy bűzlik ez a világ?
De ha Isten oly szépnek teremtett
Mint egy cseresznyefaág
Nem szerethetsz egy férget
Szentségtörést követsz el
És mikor vetkőzöl soha
Nem érzed a hideget legbelül
Nem hallod a zavarodott csendet
Mikor ő fizeti a számlát
Mert szép, szép, szép vagy
Szép szajha
Aki azon éjjelen a rendőrséget hívtad
És bilincsbe akartál veretni
Csak mert elvesztettem a türelmem...
(És) a reményt….igen,te szép szajha
Emlékszel…
Mikor az első fizetésemből
Azt a brosst vettem neked
Ami beragyogta az arcod
És az én csillagomnak neveztelek
Azokra a hirtelen jött szexcsatákra
Amikben igazán önmagunk voltunk, és a gyengédségre
Talán mert túl sok szerelmet adtam neked,
Te szép szajha, aki dühödten mosolyogsz
De ha Isten oly szépnek teremtett,
Mint az ég, mint a tenger
Mi ellen lázadsz?
Kin akarsz bosszút állni?
De ha Isten szebbnek teremtett,
A napnál, a holdnál
Bújj ki a nadrágodból, és én
Akár egy kutya, megelégszem csak a maradékkal
Mert szép vagy, szép, szép
Szívesen letépném rólad
Ezt a kurvás ruhát
És tartanálak széttárt lábakkal
Másnap reggelig
De a mi gyengéd
És tiszta szerelmünkből akkor
Nem maradna számomra más,
Mint az erőszak egy hosszúra nyúlt pillanata
Így hát búcsút intek neked… te szép szajha