Első táncunkra emlékszel-e még?
Az éjre, mikor elmostad rútságomat?
s egy kedves csókkal távoztál,
csak a szépség illatát hagyva hátra.
Emlékszem rá, drága barátom,
A holdra és a közös álmainkra;
Remegő mancsoddal kezemben
Álmodva északi földről
A szörnyeteg csókjával érintettél meg
Tudom, rólad szólnak álmaim
Rólad, és csak érted,
Óceánod magába ránt
Hangod kettéhasít;
Szeress, mielőtt az utolsó szirom lehul!l
Mint a világ, a végtelen
óceán látása nélkül,
Olyan lenne a világ,
ha Benned szerelem nem lenne
De mivel szívem foglalt már
Szerelmednek most halnia kell,
Bocsáss meg, nekem több kell, amit te adhatsz
Ugye olvastad már a mesét,
ahol egy békát megcsókolva örökké boldogan élnek?
Ugye ismered ezt a mesét
Melyben sosem lesz az enyém amire mindig is vágytam.
Hisz ki tudna valaha megtanulni szeretni egy szörnyet?
Bármily fagyos az eső s a szél,
Enyhítve kínodat ott leszek én,
S a bűn tükrei bármily gonoszak is,
Emlékezz; belülről fakad a szépség!
A bennem szunnyadó farkas örökké vágyni fog a benned élő bárányra…
http://dalszoveg-forditas-lyricsvideo.hu/